A Dunaújvárosi Görögkatolikus Egyházközség története

A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye az 1970-es években kezdte el a dunaújvárosi szórvány szervezését. Az egyházközségekben kihirdették, hogy a hívek írják össze a Dunaújvárosban letelepedett hozzátartozóik nevét és címét. Az 1980-as évek elején a dunaújvárosi római katolikus templomban már évente kétszer végzett görögkatolikus Szent Liturgiát dr. Bacsóka Pál püspöki helynök, a budapesti Fő utca parókusa. Később Gulybán Tibor  és Legeza József atya végeztek Liturgiát évente kétszer. 1988-ban megalakult a Dél-Budai Görög Katolikus Egyházközség Vereczki András parókus vezetésével. A dunaújvárosi szórványt ekkor a Fő utcai parókiától az ő területéhez csatolták. További szórványok tartoztak még hozzá: Budaörs, Budakeszi, Budafok, Érdliget, Érd-Tusculanum, Érd-Újtelep, Szentendre és Törökbálint, valamint a Dunántúl északi része. Vereczki atya a szokásos karácsonyi és húsvéti alkalmakon túl pünkösd második napján is eljött. Sőt, az öt vasárnapos hónapok utolsó vasárnapján is vállalta, hogy leutazik a dunaújvárosi szórványba. Így már nem kétszer, hanem átlagosan hétszer volt egy évben Szent Liturgia.

A dunaújvárosi egyházközség első kinevezett parókusa Magyar László atya volt, aki 2002 augusztusában érkezett a városba, mivel még nem volt sem parókia, sem templom ezért kezdetben az óvárosi római katolikus templomban végezte a szertartásokat, és egy magán lakásban, amit dr. Mudra László bocsátott rendelkezésre lakott családjával. Mivel nehézkessé vált a közös templomhasználat, 2003 nyarán célszerűnek látszott egy új, közös templomhasználati megállapodás kötése a szerb ortodoxokkal a 200 méterrel távolabb, de a Szent Panteleimon monostor romjaihoz annyival közelebb levő, úgynevezett Rác-templomra. Ez a templom már évek óta használaton kívül volt. Alapos felújítást követően egy évig használta az egyházközség, ám akkor parókus atya a kertvárosi lakónegyedben járva felfedezte az önkormányzat egyik, évek óta zárva tartó bölcsődéjét egy szép nagy park közepén, amelynek egyik kapuja a Kőris utcára, a másik a Diófa utcára nyílott, és egy 300 négyzetméteres alapú ikerépület volt rajta, középütt fedett folyosóval összekötve. Ideálisnak tűnt saját parókiának és kápolnának! A nagy, közös és áldozatos egyházközségi munka eredményeként Magyar László parókus atya és családja 2004. július 16-án beköltözhetett az új parókiára. Amíg a kápolna és a közösségi termek átalakítása folytatódott, továbbra is a Rác-templomban voltak a szertartások. A kápolna és a harangok felszentelése 2005. június 19-én történt, Szent Panteleimonnak, a kápolna védőszentjének címünnepéhez közel eső vasárnapon. A szentelés után a harangokat a két díszvendég húzta meg először és egyszerre: az egyiket Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök, a másikat Dr. Kálmán András dunaújvárosi polgármester és országgyűlési képviselő.

2002-től vasárnapi, illetve szombati Szent Liturgiák voltak a két filiában is: Székesfehérváron és Százhalombattán, mindkét helyen egy-egy római katolikus templomban. 2003. január 23-án Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök atya jóváhagyta a szervezőlelkészség első Képviselő Testületét. Ennek lelkészi elnöke Magyar László parókus, világi elnöke Dr. Mudra László lett, tagjai pedig Kőszegi Jenő, Dr. Fedor László, Mudra Miklós, Mudra József és Orosz Anna Emilia. 2004. január 1-től Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök atya a szervezőlelkészséget egyházközségi rangra emelte.

2007. október 28-án volt a Máltai Szeretetszolgálat önkénteseinek fogadalom tétele. A csoport Dr. Nemes Antalné csoportvezető kezdeményezésére alakult meg. Az önkéntesek feladata a szegények segítése. 2008. december 7-én Dr. Keresztes Szilárd püspök atya tartotta a karácsonyi lelkigyakorlatot. 2009. augusztus 2-án a kápolnabúcsún a Szent Liturgiát Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök atya végezte!

Magyar László atya 2012 júniusában Nyírkátára került, és Fülöp püspök atya ideiglenesen Pásztor Bazil nyugalmazott esperes atyát bízta meg a dunaújvárosi parókia, valamint a székesfehérvári és a százhalombattai fília lelki gondozásával. Bazil atya csak vasár – és ünnepnapokon utazott le Dunaújvárosba és a fíliákba, mégis nagy tiszteletnek örvendett. Olyannyira, hogy Dunaújváros Ruszin Nemzetiségi Önkormányzata megkereste Bazil atyát, hogy felajánlja a ruszinok támogatását az egyházközség javára. A ruszinok szellemi és anyagi támogatása azóta is nagy segítség az egyházközség számára!

Pásztor Bazil atya kinevezése egy évre szólt, Kocsis Fülöp püspök atya pedig 2013 júniusában Kovács István atyát, Rózsák terei káplánt nevezte ki a Dunaújvárosi Görögkatolikus Egyházközség és a két fília parókusává. Az új parókus első intézkedései között volt, hogy mindkét filiába hetente tudjon eljutni. Székesfehérváron vasárnap, Százhalombattán pedig minden szombaton végez Szentliturgiát.

Elsősorban biztonsági szempontok vezérelték parókus atyát, amikor új templom és parókia építésének a gondolata merült fel benne. Mivel egy ilyen kis lélekszámú közösségnél ez megfizethetetlenül magas költség lett volna, más megoldást kellett találni. Kézenfekvő ötletnek tűnt a régi, óvárosi római katolikus plébánia és az annak udvarán elhelyezkedő hittanterem megvétele, ami egy magánember tulajdona volt, de igazából semmire nem használta. Mivel sikerült vevőt találni az eddigi kápolnára, az egyházközség meg tudta venni az új ingatlant, melyre óriási felújítási munkák vártak a teljes tetőcserétől kezdve a kémények újjáépítésén és az összes nyílászáró felújításán át a konyha és a fürdőszobák csempézéséig és a kazán és kályha cseréig.

A megszépült környezetben az egyházközségi élet is fellendült. 2015-ben Újsolton nyári hittantábort és őszi családi kirándulást, lovasbemutatót szerveztünk. Máriapócson a tavaszi szórványbúcsún, míg Sajópálfalán a Kisboldogasszony-napi búcsún vettünk részt több alkalommal. Vízkeresztkor Dunát szentelünk, a farsangi időszakban jól sikerült bálokat szervezünk, s évek óta visszatérő vendégei vagyunk a nyári görögkatolikus családtábornak.

Egyháztámogató együttműködési megállapodást írt alá Kovács István parókus atya és Mudra József, Dunaújváros Ruszin Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke. 2016. szeptember 10-én ünnepélyes keretek között adták át a helyi Szent Pantaleon Kórház aulájában a Szent Pantaleon szobrot, amely Rohonczi Rohó István képzőművész alkotása. Szent Panteleimon életét, tanítását Kovács István görögkatolikus parókus méltatta.

Immár harmadik éve, a hideg hónapokban, novembertől márciusig, havonta egy csütörtökön egyházközségünk a Pentelei Szent Panteleimon Alapítvánnyal karöltve ételosztást szervez a helyi hajléktalanok részére. 2016. december 11. nagy nap volt az egyházközség életében! Főtisztelendő Kocsis Fülöp metropolita atya végezte az utrenyét és a Szent Liturgiát, melyben feleskette és megáldotta az új képviselő testület tagjait, egyben megszemlélte az egyházközség új és felújított székhelyét, szép udvarát, kertjét, parókiáját és kápolnáját. Egyházközségünk új testülete: Dobrovics János világi elnök, Körösztös János gondnok, Varga Miklósné, Zakarné Ungvári Gabriella, Czikle Zsuzsanna, Marozsán-Kálmán Renáta, dr. Veres Andrea, Balogh Lajosné, Savu György, Orova Pál, Mudra József, Fehér Csongor.  2017 nyarán kisegítő lelkészt kapott az egyházközség, ifj. Obbágy László tanulmányvégzett papnövendék személyében, aki Pásztor Bazil atyával szűk egy évig járt már Dunaújvárosba és a fíliákba kántorizálni, s most is elsősorban kántori szolgálatot és hitoktatói feladatokat lát el. Isten kegyelme vezesse a papszenteléshez és áldja meg papi életében.